Megismerkedtünk tehát a fogalommal: Apiterápia.

Mielőtt bemutatnánk a különböző méhészeti termékeket, azok hatásait és felhasználási módjait, jöjjön még néhány bevezető gondolat:

Leírtuk, hogy immunerősítő és egészség megőrző.

Nem írtuk oda azonban, és nem véletlenül azt, hogy: ”GYÓGYÍTÓ”

A gyógyítás fogalmát ugyanis manapság hivatalosan és legálisan csak a hagyományos orvosi szakterületek gyakorlói bitorolják, ahol testrészek/szervek és betegség típusok szerinti csoportosítások vannak.

Az apiterápia ezzel szemben komplex, a vele történő kezelés a teljes szervezetre hat, még akkor is, ha legtöbbször kifejezetten 1-1 problémára alkalmazzuk. A modern orvoslás egyelőre nem tudja hová tenni, ezért kívül rekedt a kórházakon és szakorvosi rendelőkön.

Ez sok minden mellett annak a jogos aggálynak köszönhető, hogy a méhészeti termékeket nehéz lenne szabványosítani, így minőségileg kontrollálni, mert a méhek gyakorlatilag képtelenek folyamatosan pontosan azonos hatóanyag tartalmú „gyógyszereket” előállítani. És bizony nem elhanyagolható az allergia kérdése sem, bár ez a legtöbb hivatalos gyógyszernél is fennáll. Halkan hozzátehető ehhez a gondolatsorhoz az is, hogy a rendszeres méz-, és méhészeti termék fogyasztó ritkábban jár orvoshoz, kevesebbszer tér be a patikába, s ezzel bizony komoly üzleti érdekeket sért.

Az viszont mindenképp elgondolkodtató, hogy

– Szép számmal kaphatóak gyógyszertárban is méhészeti alapanyagokat tartalmazó szerek.

– Orvostudományi egyetemeinken van kreditpontos apiterápia kurzus.

– Komoly PhD értekezések és szakmai tudományos elemzések látnak napvilágot a témában.

Tehát bár az apiterápia az úgynevezett alternatív gyógyítási módok közé tartozik, korántsem nevezhető kuruzslásnak.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy nagyapáink, leginkább a vidékiek nagyon ritkán jártak orvoshoz, viszont egész életükön át fogyasztották a mézet.

A továbbiakban bemutatjuk majd az egyes méhészeti termékeket, hatóanyagaikat és felhasználási módjukat.